Mi is az a képzőművészet terápia?
Alkotói folyamatok rejtett értékeink felszabadításáért. A művészetterápia számos különféle módszert, megközelítést és technikát kínál.
A különböző technikák és módszerek segítségével belső képeket hozunk létre. Ebben segít a kiválasztott művészeti forma.
Minden gyermek, felnőtt és család életében előfordulnak nehezebb életszakaszok.
Gyermekkorban ilyen lehet az anyától való elválás közösségbe kerüléskor, kistestvér érkezése, szülők válása, iskolakezdés, tanulási problémák, esetleg betegség a családban, vagy bármely olyan esemény, tényező mely megzavarja a gyermek lelkét.
A gyermek még nem tud beszélni konkrétan az őt érő nehézségekről. Gyakorta testi tünetek (bepisilés, fejfájás, rémálmok, izzadás, szédülés, szokatlan mozgékonyság, fáradékonyság stb.) formájában adja hírül a környezetének, hogy valami nincs rendben, valami túl sok, vagy túl kevés, túl megterhelő, feldolgozhatatlan számára. Erre szolgálnak az un. nonverbális terápiák, köztük a képzőművészet-terápia, mely szavak nélkül igyekszik segíteni.
A személyes érzést nem verbálisan fejezzük ki, ezért sok ember a művészetterápiát a terápia egyik legkellemesebb formájának tartja, mivel nem kényszerülnek konkrétan szavakba foglalva megfogalmazni aggodalmaikat vagy problémáikat.
Története:
A művészetterápia egy viszonylag fiatal terápiás forma. Eredete Európában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül a huszadik század közepe körülre tehető. De már száz évvel korábban, 1850 körül a lelki mechanizmusokkal foglalkozó tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a kézművesség, a kreatív foglalkozás jót tesz az elmének és a léleknek.
Korábban a pszichológiai problémákkal küzdőket, betegeket intézménybe helyezték, gyakorlatilag életük végéig. Ez az új tudás új módszereket eredményezett a mentálisan beteg emberekkel való kapcsolattartásban. 1920 körül ez a mozgalom hozta létre az első stúdiókat, amelyekben különféle művészeti formákat lehetett kipróbálni.
Szintén ismert Hans Prinzhorn által szervezett kiállítás, amely összegyűjtötte a mentális betegségekkel küzdő emberek képeit, és a nyilvánosság számára elérhetővé tette azokat.
Magyarországon 1910-ben Selig Árpád elmeorvos Hans Prinzhorn mintájára elkezdte gyűjteni lipótmezei betegek alkotásait. A munkát Zsakó István elmeorvos folytatta, 1930-ban pedig létrejött a Selig Múzeum.
A kiállított műveket nem mint művészi alkotásokat, hanem orvostudományi leletegyüttest tartották számon.
Az első magyar art brut – vagyis nyers, csiszolatlan művészet, mely kifejezést Jean Dubuffet használta először – kiállítóhely, a Tárt Kapu Galéria 2004-ben nyílt meg.
Feltételezések
A művészetterápiával kapcsolatos általános feltételezés az, hogy a problémával küzdőnek művészi tehetséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ehhez a terápiás formához kapcsolódhasson. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A művészetterápia nem a művészet létrehozásáról szól, hanem inkább a saját belső világunkhoz való hozzáférésről, valamint a saját és belső énünkkel való foglalkozásról.
A művészetterápia számos különféle módszert, megközelítést és technikát kínál.
A különböző technikák és módszerek segítségével belső képeket hozunk létre. Ebben segít a kiválasztott művészeti forma.
Alkalmazása
A művészetterápia alkalmazási területe nagyon széles.
A személyes problémákkal küzdő felnőttek együtt dolgoznak a művészet-terapeutával fejlődésükért vagy problémáik megoldásában. A professzionális művészetterápia segíthet idős korban is, amikor idősekkel vagy idősotthonok lakóival dolgoznak.
E terápiás forma a különféle mentális betegségek és szomatikus rendellenességek kezelésére is alkalmazható: például vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a demencia és a Parkinson-betegek nyugodtabbá váltak a zene révén, vagy hogy egyértelműen hosszabb fázisokat mutattak különböző gyakorlatok és kreatív tevékenységek után.
Hozzájárulhat a kezelés sikeréhez a poszt-traumás stressz rendellenességek, és más okból traumatizált emberek kezelésében is.
Depressziós betegeknél kimutatható, hogy önértékelésük és érzékenységük javult a művészetterápiás alkalmazások révén. Ezenkívül, ezek a betegek képesek voltak jobban felismerni saját határaikat a kezelés után, és könnyebben felismerve, megállítani/átirányítani negatív gondolataikat.
E módszer nyugtató és kiegyensúlyozó hatással lehet sok más mentális rendellenességben szenvedő betegre. A művészet terápiákkal kezelhető egyéb rendellenességek: étkezési rendellenességek, és kimerültség, depresszió, valamint a burnout, vagyis kiégés.
A művészeti terápia alkalmazható a szomatikus betegségek kezelésében is.
Az onkológiai (rákos) betegségek rehabilitációjában olyan művészetterápiás módszereket alkalmaznak, amelyek elősegítik a bizalom újraépülését a betegségből való felgyógyulásra így a félelmeket feloldva nyíltabban kezelhetik tüneteiket és korlátaikat.
E tevékenység önmagában a pszichiátriai-pszichológiai kezelést nem helyettesíti.